Minden, amit az otthonszülésről érdemes tudni - interjú

Lilla szociális munkásként a segítő szakmában dolgozik, mindig is érdekelték a nőügyi kérdések. Édesanyja szülésznő volt, így már kislányként természetes volt számára a szülés-születés témaköre, de 2018 óta van jelen segítő szakemberként, önkéntes szoptatási segítékőnt várandósok életében. Hosszú ideje foglalkoztatja a nő- és családközpontú szülészeti ellátás, a bábai gondozási modell és az intézeten kívüli szülés témaköre.

Ki dönti el, hogy szülhet-e otthon az édesanya? Milyen feltételek teljesülése mellett biztonságos az otthonszülés?

A történelemben mindig is voltak és lesznek olyan nők, családok, akik úgy döntenek, hogy saját otthonukban szeretnék világra hozni gyermeküket. Fontos hangsúlyozni, hogy a mai otthonszülés már nem az a szülés, mint ükanyáink korában (bár akkor is nagyon ügyeskezű és képzett bábaasszonyok segítették a szülő nőket az életadás során). Sokak fantáziájában még mindig az a kép él, hogy a nők a mezőn vagy a vályogkunyhó döngölt padlóján guggolva vagy az étkezőasztalra hirtelen felpattanva, végtelen kínok között szülik meg gyermeküket. Bár a szülés valóban járhat intenzív testérzetekkel, fájdalommal és sokan vannak, akik a guggoló kitolási pozíciót választják, de ennek oka nem a felvilágosultság hiányában, hanem a szülés valódi természetében keresendő.

A szülés mindig ott és úgy zajlik a legzavartalanabbul, ahol helyszíntől függetlenül a szülő nő a legnagyobb biztonságban érzi magát. Ma viszont sokszor felmerül a kérdés: miért pont otthon? Az intézeten kívüli szülést tervező nők körében nagyon sok féle motiváció jelenik meg: hit és bizalom a saját test szülési képességében és erejében, szimpátia a bábai gondozási modellel szemben; vágy a szülés, mint családi életesemény megélése iránt; több támogató személy (családtagok vagy barátok) jelenlétének vágyása, korábbi nehéz, akár traumatikus élmények kórházi (nőgyógyászati vagy szülészeti) ellátás során.

Ma Magyarországon a 35/2011. (III. 21.) számú korm. rendeletben foglaltak rendelkeznek az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól. Ez a rendelet mindenki számára online elérhető, így az érdeklődő pontról-pontra megbizonyosodhat arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy egy kisbaba intézeten kívül születhessen. 

Válaszadásom során az otthonszülést és az intézeten kívüli szülést szinonimaként fogom használni. Ennek oka, hogy intézeten kívül szülni nem csak a várandós saját lakcímén lehet, hanem kölcsön lakásban vagy már itthon is megtalálható perinatális központban (lásd: Budai Perinatális Központ) vagy születésházban (pl. Mása Születésház és Bábaközösség - győri székhely, Méhvirág Központ és Anyamenedék - egri székhely) 

Pár példa, hogy az olvasók érzékeljék, hogy mennyire szigorú feltételeknek kell megfelelni az otthonszülést tervező várandósnak:

• első szülés esetén a várandós betöltötte a 18. életévét, de a 40-et nem,
• betöltött 37. és 41. hét között indul meg a vajúdás,
• a magzat fejvégű,
• a várandós és magzata teljesen egészséges,
• a szülés helyszínétől 20 percre lenni kell szülészettel rendelkező háttérkórháznak.

Az intézeten kívüli szülés lehetőségéből kizáródnak azok a nők, akik:

• korábban császármetszéssel szültek vagy méhtestet érintő operációjuk volt (pl. endometriosis vagy myoma műtét)

• korábbi szülés során vállelakadás vagy negyedfokú gátsérülés történt,

• ikrekkel várandósok,

• magzatuk fejlődési rendellenességgel diagnosztizált,

• éppen lázas állapottal küzdenek,

• várandóssággal összefüggő betegségek, mint:

  • magas vérnyomás,

  • terhességi cukorbetegség,

  • anyai szívbetegség,

  • vérzékenység

• alkohol - és kábítószer használat, erős dohányzás,

• 4000 gramm felett becsült babát várnak,

• B típusú streptococcus fertőzésük igazolt, 

• ha a vajúdás magzatvíz elfolyással indul és azt követően a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos.

Mint a fenti sorok mutatják, azok a várandósok kezdhetik meg tervezett otthon szülésüket, akik egészségesek és várhatóan egészséges kisbabával várandósok. 

Útmutató szüléshez

HangMemo társasjáték

Gyógypuszi - társasjáték

Mi történik, ha vajúdás vagy szülés közben komplikáció lép fel?

Ez a laikusok által talán a leggyakrabban feltett kérdés. Ha mi most személyesen beszélgetnénk, akkor visszakérdeznék, hogy pontosan milyen komplikációra gondolsz?  Ez azért fontos, mert leggyakrabban azok a félelmek merülnek fel, amik a családi kalendáriumban vagy közvetlen/közvetett ismeretségi környezetben előfordultak.

Ahogy a kórházban, úgy az otthonszülés során is vannak jelen egészségügyi szakemberek, akik szakképzett szülésznők. A szülésznők olyan felelős személyek, akik képződésük során kompetenssé válnak olyan komplikációk elhárítására, mint a vállelakadás, szülés utáni nagyvérzés csillapítása vagy újszülött újraélesztés. Ezek olyan esetek, melyek a kórházban is előfordulnak és egyikre sem a műtőben történő császármetszés a megoldás, hanem olyan speciális kézi manőverek, melyek segítenek a probléma megoldásában vagy a mentő kiérkezéséig stabil állapotot biztosítanak. A szülés helyszínétől, munkahelytől függetlenül minden szülésznőnek tudnia kell ezeket a megoldásokat. (megj.: a kórházban leggyakrabban szokásjog alapján ezekben az esetekben az orvos végzi el a manuális beavatkozásokat)

Gyakran felmerül az a kérdés, hogy mi van ha kórházba kell menni? 

A nők helyszíntől függetlenül ugyanúgy vajúdnak és szülnek, ezért a szülésznői feladatok nagy mértékben megegyeznek. A bába feladata, hogy figyelje a vajúdás, szülés folyamatát, amennyiben eltérést észlel, saját kompetenciáján belül javaslatot tegyen (pl. Pozícióváltás, akár kórházi transzfer). Az esetek túlnyomó többségében kórházba szállítás nem vészhelyzet esetén, hanem anyai kifáradás miatt vagy a magzat beilleszkedési rendellenessége miatt történik. A kórház felkeresése nem kudarc, hanem az egészségügyi ellátás igénybevételének egyik formája. Előfordul, hogy olyan segítségre van szükség, ami otthoni körülmények között nem biztosítható (pl. Oxitocinos fájáserősítés)

Hogy kell elképzelni az otthonszülés folyamatát? Tudom, hogy minden szülés egyedi, de bizonyára van egy bevált protokoll, amit követni kell…

A szülés várható időpontjára már bizalmi kapcsolat alakul ki a kismama (és párja), illetve a bábák között. Ezért nem ritka, hogy a várandósok már a vajúdás megindulása előtt telefonon keresik a bábát és jelzik, hogy éreznek jósló összehúzódásokat, észrevették a nyákdugó távozását, de előfordul, hogy valaki egy kis bátorításért vagy a felmerülő félelmek oldása érdekében hívja fel a szülésznőit. Ekkor a szakemberek már sejtik, hogy az anyai test készülődik s bár a pontos időt nem tudni, de sejthető hogy  hamarosan (akár napokon belül) elindul a vajúdás. A közös készülés, a bizalmi kapcsolat biztosítja azt, hogy a várandósok megismerik a vajúdás valódi természetét és izgatottan hívják fel a bábájukat azzal, hogy összehúzódásaik vannak vagy elfolyt a magzatvíz. A telefonhívás során a bábák megbeszélik a várandóssal, hogy elindulnak és ennek megfelelően a bábatáskával felszerelkezve érkeznek a szüléshez.

Mert bizony a bábáknak a kifinomult hallásuk és tapintásuk mellett van bábatáskája, amiben minden olyan szükséges eszköz megtalálható, ami biztosítja a vajúdás és szülés eszközös megfigyelését: magzati szívhangok hallgatásához Doppler ultrahang, vérnyomásmérő, hőmérő, egyszer használatos steril és nem steril kesztyűk, köldökolló, szükség esetére - akkut ellátásához - branül, infúziós szerelék, infúziós sóoldat, újszülött újraélesztéshez szükséges eszközök, gátmetszéshez szükséges olló. (Bár a rendelet a bábatáska tartalmi elemeit is meghatározza, előírja az gátmetszéshez szükséges ollót, de intézeten kívüli szülés esetén nagyon-nagyon ritkán van szükség annak használatára.)

Az érkezést követően a bába meghallgatja a magzati szívhangokat, majd ha a vajúdó is igényli, hüvelyi vizsgálatot végez a méhszáj állapotának megállapítására. Ezek mind a higiéniés szabályok betartása mellett történnek. A vajúdás során speciális alátétek, úgynevezett dekubitusz kendők és papírvatta fogják fel a távozó testnedveket és a szülésznők úgyanúgy használnak gumikesztyűt, mint a kórházban dolgozó kollégák.

A vajúdás folyamán a bábák bátorítják, támogatják a kismamát, pozíció változtatásra bíztatják. Vízben szülési terv esetén feltöltésre kerül a kád vagy a szülőmedence. A placenta megszületéséhez vagy a pihenéshez megágyaznak vízhatlan alátéttel, a már korábban említett dekubitusz kendőkkel az anya által választott ágyon vagy kanapén. Általában itt történik meg a frissen szült édesanya és újszülöttje ellátása is. A folyamat során a szülésznők rendszeres szívhang hallgatás mellett figyelik a kisbaba jóllétét és a vajúdás előrehaladását. A bizalmi kapcsolatnak köszönhetően a bábák jelenléte általában biztatóan hat a vajúdásra, de ha a kismama mégis magányra vágyik, a szülésznők is háttérbe vonulnak (hallótávolságra, egy másik helyiségbe, pl. konyha , nappali, szoba). A vajúdó által választott testhelyzetben megszületik a kisbaba majd a méhlepény is és a zavartalan aranyóra során a bábák rendszeresen megfigyelik az édesanyát és az újszülöttet, közben adminisztrálnak. Nagyon szép megfigyelni az újszülött és édesanyja, illetve édesapja első találkozását, az ismerkedés zavartalan pillanatait. A kisbaba köldök ellátásában, lemérésében gyakran szívesen részt vesznek az apukák és jelen lévő nagyobb testvérek is.

Ha egy édesanya az otthonszülést fontolgatja, hol tudja elindítani a folyamatot? Milyen adminisztratív teendői vannak a várandósság alatt? Mikor kapcsolódik be a folyamatba a dúla?

Az első és legfontosabb, hogy érdemes elolvasni a 35/2011. (III. 21.) számú kormányrendeletet és ezzel párhuzamosan telefonon felkeresni a bábákat, a bábapraxisokat. A várandós és a bábák közötti szimpátia mellett fontos, hogy a választott bába rendelkezik-e szabad kapacitással a megállapított terminusra. Itthon, Magyarországon jelenleg kb. kétmaroknyi bába kísér intézeten kívüli szüléseket, de szerencsére megfigyelhető a növekedés azoknak a szülésznő hallgatóknak a számában, akik diplomájuk megszerzését követően intézeten kívüli szüléseket szeretnének kísérni.

A kismamának a 37. várandóssági hetéig szerződést kell kötni egy választott bábaszolgáltatóval, hogy a szülés idejekor a választott praxis szakemberei felelős személyként jelen lehessenek. A választott praxis értesíti a lakcím szerint illetékes védőnőt és a szülés helyszínétől 20 percre található háttérkórházat a tervezett otthonszülésről.

Magyarországon az otthonszülés sajnos nem TB finanszírozott, míg a brit bábai gondozási modell és az otthonszülés a szülészeti ellátás része. Itthon a tervezett otthonszülés a család számára költséggel jár, a jelenlegi árakról a választott bábák adnak tájékoztatást. A költségek egészségpénztárral elszámolhatók. 

Jelenleg az alábbi oldalon található a bábaként praktizáló szülésznők bemutatkozása és elérhetősége:

https://mamami.hu/szuletes-es-szules/otthonszules/babak-bemutatkozas/

Az alábbi online Fb csoport is nagyon értékes információkat tartalmaz az otthonszülés iránt érdeklődők számára:

Otthonszülés - intézeten kívüli szülés, csevegő: https://www.facebook.com/groups/641135305997728

Dúlának nevezzük azokat a laikus asszonytársi segítőket, akik a várandósok érzelmi és lelki biztonságát igyekeznek segíteni jelenlétükkel. Bár gyakran hívjuk a dúlákat laikusoknak és szülészeti szempontból nem ők a felelős szakemberek, de gyakran olyan magasan képzett asszonytársi segítők, akik társszakmai tudásukkal tudják támogatni a hozzájuk forduló várandósokat, családjaikat. (megj: A teljesség igénye nélkül a dúlák között léteznek aktívan pszichológusként, mentálhigiénés szakemberként, gyógytornászként, fizioterapeutaként, személyiségfejlesztőként, családkonzulensként vagy egyéb szakemberként praktizáló nők, de mégis az aktív jelenlét és a figyelem adja meg a pozitív dúlahatást a szülés kimenetelére.) Intézeten kívüli szülések esetén nincs hierarchia, a várandós, a bába és a dúla egyenrangú felek, a segítők egy cél érdekében dolgoznak. Míg a bába az élettani várandósság és szülés ismerője, annak őrzője, addig a dúla érzelmi, fizikai és mentális támaszt biztosít az édesanyának. Ez a különbség kórházi szülések esetén élesebben kirajzolódik, hiszen a kórházi műszakban egy szülésznő több vajúdóért felel, nem tud megszakítás nélkül egy anya mellett lenni.

Változó, hogy mikor kapcsolódik be a dúla a folyamatba. Van olyan édesanya, aki a felkészülés időszakában már igényli a dúlával való kapcsolódást, valakinek elegendő a szülés alatti jelenlét, viszont vannak olyan családok, akik igényt tartanak a gyermekágyas időszakban történő dúlai segítségnyújtásra.

Mi történik a szülés után? Tegyük fel, hogy nincs komplikáció és minden a terv szerint alakul: az anya és a baba is jól vannak.

Zavartalanul lezajlik az aranyóra, az újszülött és a szülei ismerkednek egymással. Megtörténik az első mellretétel is, amikor az újszülött nagyokat kortyol a kolosztumból (azaz előtejből), a késői köldökzsinór ellátás és a placenta megszületését követően az újszülött lemérése, méreteinek rögzítése. A bábák a frissen szült édesanya és újszülöttje megfigyelése mellett a dokumentáció pontosságára is nagy figyelmet fordítanak és a szülést követő minimum 3 órában (de szükség esetén hosszabb ideig is) jelen vannak. A szülést követően a családnál történnek a gyermekágyas vizitek, például a szülést követő 3.napon az anyagcsere szűréshez szükséges sarokvér levétele is.

Magával a szüléssel nem szakad meg a kapcsolat a család és a bábák között, a közös időszakot egy szülés záró beszélgetés keretezi legkésőbb a gyermekágyas időszak végén. Természetesen a szülésznők továbbra is elérhetők a családok számára, anyai regenerációt illetően, illetve az újszülött gondozásra, szoptatásra vonatkozó kérdéssel is lehet keresni őket.