Az óvodakezdés minden gyermek számára nagy változás. Új környezet, új szabályok, új felnőttek és sok ismeretlen helyzet vár rájuk. Bár az első hét még az ismerkedésről és a beszokásról szól, az óvodapedagógusok ilyenkor már rengeteg fontos információt szereznek a gyermekekről.
Szakértő: Derdákné Ujfalusi Renáta, Óvodapedagógus, Gyógypedagógus, Fejlesztő-differenciáló pedagógus
Természetesen egy hét alatt nem lehet teljes képet alkotni egy kisgyermekről, hiszen minden gyermeknek más tempóra van szüksége a megnyíláshoz. Vannak azonban olyan területek, amelyek már az első napokban is sokat elárulnak a gyermek fejlődéséről és személyiségéről.
Az egyik első megfigyelési szempont a leválás. Vannak gyermekek, akik könnyen búcsút vesznek a szülőtől, míg mások sírnak, kapaszkodnak vagy hosszabb időre van szükségük az alkalmazkodáshoz. Egyik reakció sem jó vagy rossz. Az óvodapedagógus számára inkább az a fontos, hogy a gyermek később meg tud-e nyugodni, képes-e bekapcsolódni a játékba, és elfogadja-e a felnőtt segítségét.
Már néhány nap alatt látható, hogy a gyermek keresi-e társai közelségét, szívesen csatlakozik-e a közös játékokhoz, vagy inkább egyedül játszik. Az is sokat elárul, hogyan kezdeményez kapcsolatot, tud-e segítséget kérni, illetve hogyan reagál a konfliktushelyzetekre.
Az első héten hamar kiderül, hogy a gyermek mennyire önálló az öltözködésben, a kézmosásban, a mosdóhasználatban vagy az étkezés során. Nem az a cél, hogy mindent tökéletesen csináljon, hanem hogy lássuk, milyen területeken van még szüksége támogatásra.
Az óvodapedagógus figyeli, hogy a gyermek mennyire érthetően beszél, használ-e összetett mondatokat, megérti-e a kéréseket, illetve képes-e elmondani az igényeit. A kommunikáció sokszor a beilleszkedést is megkönnyíti, hiszen aki ki tudja fejezni érzéseit és szükségleteit, könnyebben találja meg a helyét a közösségben.
Az első közös tevékenységek során láthatóvá válik, hogy a gyermek mennyi ideig tud egy játéknál vagy feladatnál maradni, mennyire terelik el a figyelmét a környezeti ingerek, illetve hogyan követi a csoport szabályait.
Vannak gyermekek, akik bátran kipróbálnak minden új játékot, mások pedig hosszabb megfigyelés után kapcsolódnak be a tevékenységekbe. Az óvodapedagógus számára mindkét viselkedés fontos információ, hiszen segít megérteni a gyermek temperamentumát és azt, milyen támogatásra van szüksége.
A szabad játék és az udvari tevékenységek során sok minden kiderül a gyermek mozgásáról. Hogyan fut, ugrik, mászik, mennyire biztos az egyensúlya, vagy hogyan használja a kezét a rajzolás és építés során. Ezek a megfigyelések később segíthetnek abban, hogy időben felismerjük, ha valamely területen több gyakorlásra vagy fejlesztésre van szükség.
Az első hét nem a minősítésről vagy a „címkézésről” szól. Sokkal inkább egy ismerkedési időszak, amikor az óvodapedagógus megpróbálja megérteni a gyermek egyéni szükségleteit, erősségeit és esetleges nehézségeit. Ezek a tapasztalatok segítenek abban, hogy minden gyermek a számára legmegfelelőbb támogatást kapja az óvodai mindennapok során. A szülőknek érdemes tudniuk, hogy az óvodapedagógus nem csupán azt figyeli, ki sír vagy ki mosolyog reggel. Az első napok apró pillanatai – egy közös játék, egy segítségkérés vagy egy bátor próbálkozás – mind fontos üzeneteket hordoznak. Ezekből a mozaikdarabokból kezd összeállni a kép arról a kisgyermekről, aki előtt egy új, élményekkel és fejlődési lehetőségekkel teli időszak áll.