A nagymozgásos játékok, mint a futás, ugrás, mászás, gurulás, egyensúlyozás, elengedhetelen az óvodás korú gyerekek fejlődése szempontjából, mert ebben az életkorban a gyerekek elsősorban a mozgáson keresztül tanulnak és fejlődnek.
A gyermek idegrendszere, mozgáskoordinációja, érzelmi szabályozása és szociális készségei ebben az életszakaszban alapozódnak meg. A mozgás nem csupán feszültséglevezetés vagy játék, hanem a tanulás és az egészséges fejlődés egyik legfontosabb eszköze. Amikor azonban a gyermek mozgáslehetőségei beszűkülnek, annak több területen is érzékelhető következményei lehetnek. A rendszeres nagymozgás serkenti az idegrendszer érését, támogatja az agyféltekék összehangolt működését, valamint javítja az éberségi szint szabályozását. Ha a gyermek keveset mozog, az idegrendszeri érés folyamata lassulhat.
Ennek egyik leggyakoribb tünete, hogy a gyermek: nehezen tud egy feladatra koncentrálni, gyakran elkalandozik a figyelme,hamar feladja a tevékenységet amit éppen csinál, illetve gyakran nem fejezi be azt, amit elkezdett. A mozgás hiánya miatt a gyermek energiaszintje nem tud természetes módon szabályozódni. Vagy túlpörög, nyugtalan lesz, vagy éppen motiválatlan, kedvetlen.
Gyakran tapasztalható még azoknál a gyerekeknél akik keveset mozognak, a botladozás, gyakori elesés, nehézség labdajátékokban, bizonytalan egyensúlyozás,lassabb mozgásreakció. Az ügyetlenség hátterében gyakran nem „lustaság” vagy képességhiány áll, hanem a megfelelő gyakorlási lehetőség hiánya. A nagymozgások ismétlése során alakulnak ki azok az idegpályák, amelyek a mozgás pontosságáért felelősek. Ha ez a gyakorlás elmarad, a koordináció fejlődése is elmaradhat.
Elsőre meglepőnek tűnhet, de a finommotorika, mint például a helyes ceruzafogás, szorosan összefügg a nagymozgással. A stabil üléshez, a vállöv megfelelő tartásához és a kéz precíz mozgásához erős törzsizmokra és jól működő egyensúlyrendszerre van szükség. Ha a gyermek keveset mászik, kúszik, kapaszkodik vagy egyensúlyoz, akkor gyengébb lehet a vállövi stabilitása, hamar elfárad rajzolás közben, görcsösen fogja a ceruzát, váltogatja a kezét, nehezen tartja a papíron a vonalat. A finommozgások alapját tehát a nagymozgások adják. Megfelelő mozgásélmények nélkül az írás-előkészítő készségek is bizonytalanabbá válhatnak.
Paradox módon a kevés mozgás nem energiatakarékossághoz, hanem fáradékonysághoz vezethet. A rendszeres fizikai aktivitás javítja a keringést, fokozza az oxigénellátást és növeli az állóképességet. Mozgáshiány esetén a gyermek hamar elfárad a játékban, szívesebben választ passzív tevékenységeket, délután ingerlékennyé válhat, nehezebben viseli a terhelést. Az alacsony állóképesség miatt már kisebb kihívások is túlterhelővé válhatnak. A rendszeres mozgás viszont növeli a fizikai és mentális teherbírást egyaránt.
A mozgás az érzelmi szabályozás egyik legfontosabb eszköze. Futás, ugrálás vagy más intenzív tevékenység során csökken a stresszhormonok szintje, miközben nő a jó közérzetért felelős hormonok termelődése. Ha a gyermek nem tudja levezetni a feszültségét, az megjelenhet impulzív viselkedésben, indulatkitörésekben, agresszív reakciókban, visszahúzódásban vagy szorongásban. A mozgás segíti az önszabályozás kialakulását. A szabályjátékok során a gyermek megtanul várni, alkalmazkodni és kontrollálni a viselkedését. Ezek a tapasztalatok hiányozhatnak, ha a mozgásos helyzetek száma csökken.
A szülő mond egy tavaszi jelenséget vagy állatot, a gyerekek pedig eljátsszák:
Virág: a gyerekek leguggolnak, majd lassan „kinyílnak” (felkelnek és felemelik a kezüket az ég felé)
Nyuszi: páros lábbal ugrálnak
Pillangó: karjukkal „szárnyalnak” és körbe körbe futnak
Eső: ujjukkal csepegést utánoznak, majd futnak egy "menedéknek" kijelölt helyre
Nem csak Húsvétkor működik!
Szín szerint kell gyűjteni a tojásokat
Ugrálva lehet csak közlekedni
Vagy kúszva-mászva lehet keresni
Készítsetek egyszerű pályát:
A karikák lesznek a „tavak”
A pad pedig a „híd”
Az alagút a „nádas”
A gyerekek békaként végigugrálnak a pályán.
Az esős tavaszi napokon különösen fontos, hogy a gyerekek bent is levezethessék a mozgásigényüket, de biztonságosan és játékosan.
A szülő mondja, hogy milyen az idő, a gyerekek pedig mozognak rá:
Csepergő eső: ujjukkal kopogtatnak a padlón
Zápor: gyors helybenfutás
Mennydörgés: leguggolnak
Kisüt a nap: felállnak, nyújtóznak
Mond a szülő egy színt, és a gyerekek:
odaszaladnak és megérintik
vagy hoznak egy tárgyat az adott színből
Lehet gyorsasági verseny is.
A gyerekek különböző állatként közlekednek:
Medvejárás (kézen-lábon)
Békaugrás
Kacsajárás
Kígyókúszás
Lehet csapatverseny vagy körjáték.
Az aktív gyerekek kiegyensúlyozottabbak és jobban tudnak figyelni. Az óvodás gyermek számára a mozgás nem „plusz program”, hanem alapvető szükséglet, a megfelelő érzelmi, értelmi és szociális fejlődés alapja.