Alapozó mozgásfejlesztés: módszer a gyermeki idegrendszer mozgásos-érzékszervi fejlesztésére

Mit is jelent az idegrendszeri érés?

Az idegrendszer feladata, hogy a külvilágból és a testből érkező ingereket felfogja, feldolgozza, az információkat összekapcsolja és azokra megfelelő, adekvát válaszokat hozzon létre. Az idegrendszer fejlődése már az anyaméhben megkezdődik, majd a születés pillanatában már szinte az összes idegsejt rendelkezésre áll. Az agy további fejlődése, tömegnövekedése a sejtek növekedésével, illetve a közöttük kialakuló kapcsolatok megsokszorozódásával jön létre.

"Minden tanulási forma közös alapjelensége a kapcsolatképzés. A kapcsolatképzés valamilyen idegi összeköttetés kialakulását jelenti. A kapcsolatok az idegrendszer alacsonyabb és magasabb szintjein, egyszerűbb és bonyolultabb formákban jöhetnek létre, bennük a motoros, a perceptuális és a verbális elemek szövevényes együttese vesz részt. Az idegrendszeri kapcsolatképzés lehetővé teszi, hogy gyakorlás, tanulás eredményeképpen a legkülönbözőbb mozdulatok, képek, szavak társuljanak egymáshoz. Így viselkedésben az ösztönös válaszok mellett új, tanult válaszformák jönnek létre, lehetővé válik a magasabb rendű alkalmazkodás." (Keményné dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 1998)

Egy egyszerű hasonlattal élve tehát az idegrendszer olyan, mint egy folyamatosan változó, épülő úthálózat: minél több út (kapcsolat) jön létre az egyes idegsejtek között, annál több lehetőség nyílik meg, annál könnyebben működnek együtt a különböző folyamatok, a mozgás, beszéd, figyelem vagy a tanulás során. Az idegrendszeri érésnek van egy természetes sorrendje, de a fejlődés pontos menete egyénenként eltérő lehet, minden gyermek a saját ütemében fejlődik. Vannak azonban olyan mérföldkövek, melyekre érdemes lehet odafigyelni, ha gyermekünknél problémát tapasztalunk.

Milyen jelek utalhatnak éretlen idegrendszeri működésre?

Nagyon fontos kiemelnem, hogy az alább felsorolt tünetek és példák önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására! Cikkemben csupán arra vállalkozom, hogy segítsek felismerni azokat a jeleket, melyek indokolhatnak további utánajárást, vizsgálatot, de ezt mindenképpen megfelelő szakember bevonásával javaslom!

Milyen jelekre érdemes figyelni?

A teljesség igénye nélkül, például:

- a gyermek mozgása kissé ügyetlennek tűnik, gyakran elesik, kerüli a nehéznek tűnő feladatokat (pl. mászókán)

- kényszertartások jelennek meg bizonyos mozgásformáknál, pl. sarkon járásnál furcsán tartja a kezét

- járás, futás, indiánszökdelés során az azonos oldali végtagok mozdulnak egyszerre

- a gyermek a feladatok végrehajtásában lassabb, vagy gyakran figyelmetlennek tűnik

- testséma, téri tájékozódás bizonytalanságai

- furcsának tűnő együttmozgások, pl. bizonyos mozgások során nyelv kiöltése

- erőteljes érzékenység hangokra, illatokra, érintésre

- figyelem zavarai, viselkedési problámák

- finommotorika gyengesége, nehézségei, pl. nagyon nem akar rajzolni

- a gyermek már elmúlt 5 éves, de még mindig nem mond hosszú, kerek mondatokat, nem ejt tisztán sok hangot

- a gyermek már iskolás, és nehezen megy az olvasás, vagy jól olvas, de nehezen érti, esetleg érti, de rossz technikával olvas.

Amennyiben ehhez hasonló tünetek gyakran, illetve tartósan tapasztalhatóak, érdemes lehet szakemberhez fordulni, de önmagukban még nem biztos, hogy problémát jelentenek.

Hogyan segíthet az alapozó mozgásfejlesztés?

A szakirodalomban sok szerző vallotta (pl. Piaget, Ayres, Schilling, Hottiger), hogy a gyermek mozgásfejlődésére épül későbbi intellektuális fejlődése is. Az alapozó mozgásfejlesztés és terápia módszertana a mozgás legkiemelkedőbb fejlődéstani mérföldköveiből indul ki (kúszás, mászás, keresztezett járás, stb.). A fejlesztés során alkalmazott módszerek, gyakorlatok, mozgások segíthetnek a korábbiakban említett idegrendszeri kapcsolódások kialakításában és megerősítésében. A fejlesztés több lépcsőfokból áll:

1. A nagymozgások újraalapozása a nagymozgások, rugalmasság és egyensúly területén - ezzel beindíthatunk, megmozgathatunk fontos agyi területeket.

2. Speciális gimnasztikai gyakorlatok, melyek elindulnak a mozgásfejlődés alapjaitól, majd kitérnek például a keresztmozgásokra, test középvonalát átlépő gyakorlatokra, független mozgást összerendező gyakorlatokra, majd a későbbiekben ezeket akár ugrásokkal vagy beszéddel is kombináljuk.

3. Finommotorika fejlesztése, mely nem csupán a kéz finommotorikáját jelenti, hanem a száj, illetve a szem mozgásainak fejlesztését is.

4. Dominancia: megerősítjük a domináns kéz és láb mozgásügyességét, amennyiben az már stabilan kialakult.

5. Szeralitás gyakorlatok és homloklebeny gyakorlatok.

Kiknek ajánlott az alapozó mozgásfejlesztés vagy terápia?

Az alapozó mozgásfejlesztés, illetve terápia módszere 5 éves kortól alkalmazható, mivel a fejlesztés igényel egy alapvető feladattudatot, feladattartást, mely 5 éves kor előtt még nem elvárható. A mozgásfejlesztés sikeresen alkalmazható például olyan nagycsoportosoknál, akiknél jellemző a mozgás ügyetlensége, esetleg még kialakulatlan a jobb-bal dominancia vagy diszlexia veszélyeztetettség áll fenn. Ajánlott továbbá a nagymozgások és finommozgások ügyetlensége esetén, beszédfejlődési zavarok vagy diszlexia fennállása során is. A fejlesztést minden esetben egy alapos állapotfelmérés előzi meg, mely során a szakember segít eldönteni, hogy fejlesztésre, terápiára vagy egyéb más szakember bevonására van-e szükség. Nagyon fontos kiemelnem, hogy az alapozó mozgásfejlesztés csak minimum heti 2x 45-60 perc esetén, terápia pedig heti 2 vagy 3x 90-120 perc esetén valósul meg! Ennél kevesebb időtartam nem számít alapozónak.

Az alapozó mozgásfejlesztés egy csodálatos és hatékony módszer, mely hosszú évek óta segíti a gyermekek fejlődését. Sajnos nem csodaszer, de megfelelő szakmai felmérés alapján hatékonyan támogathatja a gyermek idegrendszeri érését, ezáltal segíthet a tanulási, figyelmi és mozgásos funkciók hatékonyabb fejlődésében. Az idegrendszer fejlődése hosszú folyamat és egyénileg nagyon változó lehet, de a problémák korai felismerése és a célzott fejlesztés segíthet, hogy a gyermek magabiztosabb legyen, könnyebben tanuljon, így sikeresebben vegye az iskolai kihívásokat is.

Felhasznált irodalom:

www.alapozoterapiak.com

Keményné dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 1998)