Bölcsödei beszoktatás: hogy élik meg az anyák az elválást?

Szerző: Bellovicz-Kálmán Réka, tanító, kisgyermeknevelő, a Pitypang Gyermekház megálmodója

Gyakori érzések lehetnek ilyenkor:

• Szorongás: Vajon sír? Hiányzom neki?
• Bűntudat: Nem lenne jobb neki ha még itthon maradna?
• Szomorúság: Első valódi elválás. Nincs már szüksége rám.
• Féltés: Mi van ha nem érzi jól magát?
• Kételkedés: Különösen akkor, ha a gyermek sírva marad ott
• Megkönnyebbülés: Ez is teljesen normális, örülsz, hogy lesz egy kis időd magadra.

Lényeges kiemelni, hogy a sírás nem ördögtőlvaló dolog. Nem azt jelenti, hogy nem jó a bölcsőde és nem érzi jól magát. A gyermek így tudja kifejezni, hogy nehéz számára az elválás. A legtöbb gyermek a szülő távozása után, rövid idővel megnyugszik és játszani kezd. 

Tippek a gördülékenyebb beszoktatási időszakra:

• Legyen rövid, de szeretetteljes az elköszönés! Elég egy mondat pl: Anya ebéd/alvás után jön érted. Különféle búcsúrituálét is kialakíthattok. Lényeg, hogy kiszámítható legyen a búcsú és ne legyen túl hosszú. A hosszan tartó búcsúzkodás sokszor csak nehezíti a helyzetet.  Délután, amikor találkoztok mond el neki, hogy jó, hogy újra együtt vagytok!
• Ne várd, hogy az első naptól minden könnyű és szuper lesz! A beszokás folyamata hullámzó lehet. Egyik napon lehet, hogy sírós lesz a  kisgyereked, a másik napon örömmel megy. A napirend nyomatékosítása is biztonságot adhat a gyermeked számára. Mondd el, mi után mi következik és mikor jössz érte!
• Legyen nála egy otthoni “kapaszkodó”. Egy kedvenc plüss, cumi, kiskendő. 
• Ne tűnj el titokban: mindig mondd el neki, hogy anya most elmegy, de mindig visszajön!
• Az első hetekben ne zsúfoljátok tele a délutánt programokkal. Sok új inger éri ilyenkor a gyerekeket, hagyj időt neki, hogy hozzászokjon az idegrendszere!

• Legyél vele sokkal türelmesebb! Normális, ha az első hetekben nyűgösebb, hisztisebb, dacosabb, vagy akár bújósabb. A bölcsődében való alkalmazkodás, szabályokhoz való idomulás kifáraszthatja. Lehet, hogy rosszabbul fog aludni, többet fog sírni vagy épp szokatlanul önàlló lesz. Ezek a hetek múlásával szép lassan rendeződnek és minden a helyére kerül. 
• Kérd, hogy meséljen mi volt aznap JÓ a bölcsiben. Ne nyaggasd sok kérdéssel, ne legyen kihallgatás érzete a beszélgetésnek! Lehet, hogy egyáltalán nem is akar mesélni róla. 
• Ne sírj előtte! Amint kiléptél a bölcsiajtón kiengedheted a könnyeidet és megengedheted magadnak az érzéseidet! Ha látja, hogy sírsz benne is bizonytalanságot keltesz. 
• Fogadd el a fokozatosságot! Adj időt neki, hogy a saját tempójában szokjon be a bölcsibe! Ne érdekeljen, hogy másnak a gyermeke 2 nap alatt ügyesebb, mint a tiéd. 
• Ne mérd magad más anyukához! Egyikőtök sem csinálja jobban vagy rosszabbul. 
• Bízz a kisgyermeknevelőben: Legyél együttműködő, fogadd el a tanácsait! Nyugodtan kérdezz tőle. Ő a gyermeked javát szeretné. Ne vedd támadásnak a javaslatait, észrevételeit!

Útravaló gondolatok:

Nem kell tökéletesen csinálod!  Elég, ha türelmesen, szeretettel és bizalommal haladtok előre a beszoktatás, elválás útján. Lesznek könnyebb napok. Lesznek mosolyok és lesznek olyan reggelek is amikor integetve indul befelé. 

Bízz benne. Bízz a gyermekedben és közben egy kicsit bízz magadban is!