betöltés folyamatban...

Minden, amit tudni szeretnél a várandósság alatti testmozgásról - Interjú

2026.02.02. - Várandósság

Átfogó, rendkívül részletes tájékoztatást kaptunk szakértőnktől, Maczkó Nórától a várandósság alatti tornával kapcsolatban. Megannyi tévhit is kering a terhesség alatti testmozgásról, Nóra számokkal és tudományos kutatásokkal támasztja alá nyilatkozatát. 

Mi a teendő akkor, ha valaki a terhesség előtt aktívan sportolt? Folytathatja ugyanúgy, vagy mindenképp változtatnia kell az edzésprogramján?

A korábban aktív nők tovább folytathatják edzésprogramjukat megfelelő módosításokkal, míg az előzőleg inaktív kismamák is biztonsággal kezdhetnek mozogni orvosi konzultációt követően.

Mit tehet az a kismama, aki korábban egyáltalán nem sportolt?  Hányadik trimeszterben és milyen mozgásformával érdemes elkezdenie? 

Bármelyik trimeszterben érdemes a tornát elkezdeni, erre a legjobb válasz az, hogy minél korábban. Meglátásom szerint ilyen esetben mindenképp személyes perinatális edzői jelenlét mellett szabad elkezdeni a kismamatornát. Olyan jellegű formát válasszon a kismama, ami számára a legmegnyugtatóbb, örömmel végzi és felkészíti a testét a rá váró változásokra. Pont ezért nem hiszek az online elérhető rengeteg „tucatedzésben”. Azon túl, hogy nem veszik figyelembe a kismama jelenlegi állapotát, sérülészveszélyesnek is tartom.

Milyen típusú mozgásformák számítanak biztonságosnak a különböző trimeszterekben?

A javasolt, biztonságos aktivitások között szerepel a gyaloglás, úszás, aqua fitnesz, helyhez kötött kerékpározás, valamint a módosított jóga, pilates és erősítő edzés. Ezeket bármely trimeszterben szabad és lehet űzni megfelelő edzői jelenlét mellett. Igazából bármilyen fizikai aktivitást választhat a kismama a lenti kivételektől eltekintve. Fontosnak tartom kiemelni, hogy kismamaként egy perinatális edző jelenléte adja a legnagyobb biztonságot. Ő felkészült ezen a területen, képes támogatást és hiteles információkat adni a kismamának a megfelelő mozgást illetően.

Vannak azonban olyan mozgásformák, melyeket kerülni kell várandósan, attól függetlenül, hogy a kismama a várandóssága előtt sportolt-e vagy sem, űzte-e ezeket a sportokat vagy sem.

Ezek a következők:

- sérülés vagy baleset veszélyét rejtő sportok (síelés, snowboard, szörf, lovaglás)

- ütés vagy ütközés veszélyét hordozó sportok (csapatjátékok, kontaktsportok, küzdősportok)

- extrém időjárási viszonyok mellett végzett sportok (búvárkodás, merülés, hegymászás, hot jóga és hot pilates és ennek változatai)

- 1800 m tengerszint felett végzett sportok

- az anya sportmúltját figyelembe nem vevő edzésterhelés

- új sportágak elsajátítása

Milyen esetekben ellenjavallt a várandósság alatti mozgás?

Természetesen vannak abszolút ellenjavallatok is, amikor nem szabad tornázni a 9 hónap alatt! Ilyen a hemodinamikai szívbetegség, restriktív tüdőbetegség, nem megfelelően záródott méhnyak, ikerterhesség, tartós hüvelyi vérzés a 2. és a 3. trimeszterben, placenta previa, burokrepedés és terhességi magas vérnyomás.

Ilyen esetben a nőgyógyász mindig felhívja a kismama figyelmét, hogy nem szabad sportolnia.

Vannak relatív kontraindikációk az ACOG szerint, melyek meglétekor nem javasolt edzeni:

- komoly anaemia

- nem diagnosztizált anyai szívaritmia

- krónikus bronchitis

- kezeletlen I-es típusú cukorbetegség

- BMI 40 felett vagy 12 alatt

- extrém inaktív életmód

- alulfejlett magzat

- kezeletlen magas vérnyomás

- ortopédiai limitációk

- nem kontrollált neurológiai kórképek

- nem megfelelően kezelt pajzsmirigy betegség

- anya erős dohányos

Ezek bármelyik fennállásakor orvosi konzultáció szükséges, hogy engedélyezi-e a kismama számára a tornát vagy sem. Nem edzői kompetencia eldönteni, hogy ilyen esetekben tornázhat-e a kismama!

Segíthet-e a rendszeres testmozgás a tipikus terhességi panaszokon, mint a hátfájás, ödéma vagy fáradtság?

A derék- és hátfájdalom, valamint az alsó végtagok duzzanata olyan gyakori panaszok, amelyekkel szinte minden kismama találkozik.  A hormonális változások hatására a szalagok lazábbá válnak, a testsúlypont előre tolódik, és a megnövekedett teher az ízületekre és izmokra hatalmas stresszt ró. A jó hír, hogy bár a mozgás nem feltétlenül előzi meg ezen fájdalmak kialakulását, hatékonyan csökkenti azok súlyosságát. Egy 32 tanulmányt (több mint 52,000 várandós) magában foglaló szisztematikus áttekintés szerint a terhesség alatt rendszeresen sportoló nők alacsonyabb fájdalomintenzitást tapasztaltak mind a terhesség alatt, mind a korai postpartum időszakban. Különösen érdekes, hogy a rendszeres testmozgás 21%-kal csökkenti a derék- és medencefájdalom miatti betegszabadság kockázatát is. Ez nem csupán a személyes jóllét szempontjából fontos, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is releváns. A mechanizmus egyszerű: az erősebb core izmok és medencefenék izmok jobban tartják a gerincet és a medencét, csökkentve a fájdalmat okozó kompenzációs mozgásokat. Emellett a rendszeres mozgás javítja a propriocepciót (testérzékelést) és csökkenti az izmok feszültségét.

A várandósok kb. 80%-a tapasztal valamilyen mértékű lábduzzanatot, különösen a terhesség második felében. A hormonok által indukált nátriumvisszatartás és a megnagyobbodott méh által okozott vénás kompresszió együttesen felelősek ezért a kellemetlenségért.  A mozgás – különösen a vízi gyakorlatok – meglepően gyors eredményeket hozhatnak. Egy svájci tanulmány kimutatta, hogy egyetlen 45 perces aqua fitnesz alkalom után is mérhetően csökken a láb térfogata: a bal láb átlagosan 112 ml-rel, a jobb láb 84 ml-rel lett kisebb. Ez nem csupán kozmetikai változás – a résztvevők szubjektív kényelme is jelentősen javult.

Egy iráni randomizált kontrollált vizsgálat speciális, ún. módosított Buerger-Allen gyakorlatokat tesztelt, amelyek magukban foglalnak lábemelést, forgató mozgásokat és vádliizom-erősítést. A 10 napon át végzett program szignifikánsan csökkentette mind a boka-, sarok- és lábkerületet, mind a szubjektív fájdalmat. A 105 résztvevős vizsgálat azt is kimutatta, hogy már 5 nap után is mérhetők bizonyos paraméterekben az előnyök. A mechanizmus részben mechanikai: a vádliizom pumpálása segíti a vénás visszaáramlást. Részben pedig fiziológiai: a mozgás javítja a nyirokerek működését és csökkenti a folyadékvisszatartást. A kompressziós harisnyával kombinálva ezek a hatások még erőteljesebbek lehetnek.

Változtat-e a várandósság alatti rendszeres testmozgás a szülés kimenetelén? Hatással van-e a babára? 

A szülés módja és lefolyása talán a várandósokat leginkább foglalkoztató kérdések közé tartozik. Az edzésprogram hatásai ezen a területen is meggyőzőek. Egy 62 tanulmányt magában foglaló meta-analízis szerint a terhesség alatt rendszeresen sportoló nők körében 19%-kal csökken a császármetszés előfordulása. Más vizsgálatok még nagyobb hatást mértek: egyesített meta-analízisek 16-24%-os csökkenésről számolnak be, és egyes adherens csoportokban – ahol a résztvevők következetesen végezték a javasolt mozgásprogramot – akár 60%-os kockázatcsökkenés is megfigyelhető volt. A vajúdási idő tekintetében is előnyös a kép: az első szakasz átlagosan 61 perccel rövidebb a mozgást végző nőknél. A második és harmadik szakaszra vonatkozóan nem találtak szignifikáns különbséget, ami azt jelenti, hogy a tolási fázis nem nyúlik meg a fizikai aktivitás miatt. A mechanizmus részben a medencefenék izmainak erősödésében keresendő – egyes tanulmányok szerint a megfelelő gyakorlatokkal akár 90%-kal is erősebbé válhatnak ezek az izmok, amelyek kulcsfontosságúak a hüvelyi szülésben. Emellett a rendszeres mozgás csökkenti a macrosomia (nagy születési súly) és a túlzott gestációs súlygyarapodás kockázatát, amelyek gyakori okai a császármetszésnek.

A babára gyakorolt hatások szintén pozitívak. GDM-es anyák esetében a mozgást végző csoportban 60%-kal csökkent a macrosomia előfordulása, 49%-kal a koraszülés, és 51%-kal az újszülöttkori hipoglikémia kockázata. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek komoly, a gyermek egészségét hosszú távon befolyásoló szövődmények. A biztonság tekintetében megnyugtatóak az adatok: nincs fokozott kockázat vetélésre, a születési súlyra és az Apgar score-ra sincs negatív hatás az általános populációban, és a magzati szívfrekvencia válaszok is normálisak maradnak.

 

 

Maczkó Nóra

www.anyaacsoda.hu

Insta: anya_a_csoda

FB, Yt: Anya a Csoda

Maczkó Nóra
pre- és posztnatál tréner, dietetikus, kinesio és kismama tape terapeuta, hormonegyensúly tanácsadó, metamorf masszőr, vezetett meditációs szakember és gyakorló Anyuka
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel!

Szakértőink

Fekete Anna
FEMM Health™ & teenFEMM Termékenységtudat Oktató, Billings Ovulációs Módszer® Oktató, Ciklusszinkron Oktató, Manuálterapeuta-gyógytornász
Krompaszky Bianka Olga
Diplomás szülésznő, Kismamamentor
Foczkó-Szük Ildikó
Védőnői végzettségű hozzátáplálási tanácsadó (CCFC), Anyabiztos
Bedőné Fehér Katalin
pénzügyi tanácsadó, támogatási szakértő
T. Lilik Andrea
csecsemő és kisgyermek alvás tanácsadó, hozzátáplálási tanácsadó (CCFC), önkéntes szoptatási segítő
Maczkó Nóra
pre- és posztnatál tréner, dietetikus, kinesio és kismama tape terapeuta, hormonegyensúly tanácsadó, metamorf masszőr, vezetett meditációs szakember és gyakorló Anyuka
Szentes-Torkos Dóra
Klinikai szakpszichológus, Pár- és családterapeuta, Integratív hipnoterapeuta
Oláh Gabriella
klinikai-és ifjúsági szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta
Horváth Réka
perinatális szaktanácsadó
Vargáné Bella Tünde
furulyatanár és zeneóvodai foglalkozásvezető szaktanár
Szűrné Hodossy Hajnalka
kismama jógaoktató, dúla, szülésfelkészítő tréner, kismama és női intim torna tréner, intim medical specialista, intim fitnesz oktató, babás jógaoktató, hatha jógaoktató
Hegedűs Orsolya
szülő-gyermek-ifjúsági coach, kapcsolatközpontú terapeuta, pedagógus