Mikor kezd el beszélni a baba? - A szakértő válaszol

A kutatások szerint a korai kommunikációs élmények jelentős hatással vannak a későbbi nyelvi, kognitív és szociális fejlődésre. Ezért fontos, hogy a szülők felismerjék a korai jeleket, és tudatosan támogassák a folyamatot.

Ebben a cikkben kifejtem, hogy a legfrissebb adatok szerint az egyes életkori szakaszokban mi tekinthető átlagosnak és mikor érdemes szakemberhez fordulni. Mielőtt ezt megtenném, egy fontos gondolatot szeretnék elülteni minden kedves szülő fejében: az életkori szakaszok átalános iránymutatásként szolgálnak. Minden baba más, ezért egyéni különbségek előfordulhatnak.

0–3 hónapos kor

Az újszülött kommunikációja főként a túlélést szolgáló reflexeken alapul és érzelmi jellegű. A baba:

• sírást használ különböző szükségleteinek kifejezésére;

• a szülő ismerős hangjára megnyugszik;

• szemkontaktust keres;

• az emberi hangok iránt fokozottan érdeklődik;

• megjelenik a mosoly társas helyzetben (szociális mosoly).

4–6 hónapos kor

A korai társas kapcsolódás időszaka, amely alapot teremt a későbbi kommunikációnak, megjelennek a kommunikáció első tudatosabb hangjai. A baba:

• gagyogás kezdeti formáit mutatja (pl. ah, eh hangok);

• nevet, hangos örömreakciókat ad;

• a hangadást válaszként használja a szülő beszédére;

• figyeleme az arcokra és a beszélő szájára irányul;

• érdeklődik a hangok iránt.

Figyelemfelkeltő jelek lehetnek, ha a baba 6 hónapos korig:

• ritkán reagál hangokra;

• Nem vesz fel és tart szemkontaktust;

• nem mosolyog társas helyzetben.

6–9 hónapos kor

A kommunikációs fejlődés egyik kulcsidőszaka. A baba ekkor kezdik megérteni, hogy a kommunikáció kétirányú folyamat:

• kanonikusan gagyog (pl. ba-ba, da-da);

• a saját névre felfigyel, reagál;

• ha a szülő rámutat valamire, követi a szemével;

• hangulatát kifejezi hangadással;

• gesztikulál.

9–12 hónapos kor

A szándékos kommunikáció egyre erősebb. A közös figyelem a nyelvi fejlődés egyik legintenzívebb előrejelzője. A baba:

• mutogat, integet, tapsol;

• közös figyelem kialakul;

• első, egyszerű szavak megjelenhetnek (pl. „gyere”, „nem”, „labda”).

Figyelmeztető jelek lehetnek, ha 12 hónapos korig a baba:

• nem gagyog;

• nem reagál a nevére;

• nem mutat rá tárgyakra;

• nem próbál kommunikálni gesztusokkal sem.

12–18 hónapos kor

Megjelennek az első valódi szavak. A baba:

• 5–20 szó használ;

• egyre több szót megért;

• egyszerű utasításokat követ;

• mutogat és hangot ad;

• a kommunikációt célzottan használja (kérésre, figyelemfelhívásra).

Figyelmeztető jelek lehetnek, ha 18 hónapos korig:

• Nem jelenik meg egyetlen szó sem;

• kevés érdeklődést mutat a baba a kommunikáció iránt;

• nem érti az egyszerű kéréseket.

Anya, taníts engem! 1. - Fejlesztési lehetőségek és játékötletek születéstől 3 éves korig

Mit kezdjünk az akaratossággal? - Pszichológiai útmutató + dacszelídítő mesék

A láthatatlan fonal - Az elválással, távolléttel kapcsolatos félelmek enyhítésére

18–24 hónapos kor

Ebben az időszakban gyakran gyors szókincsrobbanás történik. A baba:

• 50 vagy több szót mond;

• két szóból álló mondatokat használ (pl. „anya gyere”, „még víz”);

• igényeit kifejezi;

• egyszerű mondatok megért;

• utánzás fokozódik (gyakran vissza ismétli a szülő által használt szavakat).

Érdemes segítséget kérni, ha a baba 24 hónapos korig:

• nem használ legalább kb. 20–50 szót;

• nem kezd el két szót összekapcsolni;

• nem próbál egyáltalán kommunikálni;

• a szülők nehezen értik a gyermek szándékait.

A szeretetteljes, válaszkész szülői jelenlét az egyik legerősebb támogató tényező a nyelvi fejlődésben is. Igaz a beszédfejlődés nem verseny- a gyerekek különböző tempóban haladnak- még is azt javaslom, hogy ha a szülő eltérést tapasztal vagy bizonytalan a gyermeke beszédfejlődésével kapcsolatban, érdemes logopédussal vagy korai fejlesztő szakemberrel konzultálni, ugyan is a korai kommunikáció támogatása minden gyermek számára előnyös és nagyon fontos hatása van a későbbi fejlődési folyamatokra.