A szülők számára ijesztőnek tűnik, amikor a baba bőrén piros foltok jelennek meg. Az arc hirtelen érdes tapintásúvá válik, a bőr kiszárad, a gyermek pedig nyugtalanabb, gyakrabban sír vagy dörzsöli az arcát.
Ilyenkor gyakran merül fel a kérdés: vajon csak száraz bőrről van szó, vagy ekcémáról? A csecsemőkori ekcéma - más néven atópiás dermatitisz - az egyik leggyakoribb bőrprobléma baba- és gyermekkorban. A becslések szerint a gyermekek körülbelül 10–20%-át érinti valamilyen formában.Bár az ekcéma krónikus bőrgyulladásnak számít, megfelelő bőrápolással, környezeti változtatásokkal és szükség esetén orvosi kezeléssel a tünetek jelentősen csökkenthetők. A legtöbb gyermek ráadásul idővel kinövi. Ebben az átfogó útmutatóban részletesen bemutatjuk mi az az ekcéma, hogyan lehet felismerni a babáknál, mi okozza, hogyan kezelhető, milyen otthoni praktikák segíthetnek, illetve mikor szükséges orvoshoz fordulni.
Az ekcéma egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely elsősorban a bőr védőrétegének gyengeségével függ össze. Egészséges bőr esetén a felső bőrréteg természetes védőgátként működik. Ekcémás bőr esetén ez a védőréteg sérülékenyebb. Emiatt a bőr könnyen kiszárad, érzékenyebbé válik, gyorsabban gyullad be. A betegség egyik jellegzetessége a hullámzó lefolyás. Ez azt jelenti, hogy a tünetek időnként rosszabbodnak (fellángolás), majd javulnak. Fontos tudni: az ekcéma nem fertőző, tehát nem lehet elkapni másoktól!
Az elmúlt évtizedekben világszerte nőtt az ekcémás gyermekek száma. Ennek oka valószínűleg több tényező kombinációja mint például a megváltozott életmód, a környezeti hatások, az allergiás tünetek gyakoribb előfordulása és agenetikai tényezők. A legtöbb esetben az ekcéma már az első életévben megjelenik, gyakran 3 - 6 hónapos korban.
száraz bőr
érdes tapintású a bőr
piros foltok (leginkább az arcon és a hajlatoknál)
hámlik a bőr
apró hólyagok
nedvedző bőr fellángoláskor
intenzív viszketés
A viszketés különösen kellemetlen lehet a babák számára. Mivel még nem tudnak vakarózni, gyakran:
az arcukat dörzsölik a párnához
a ruhájukhoz nyomják a bőrüket
nyugtalanul alszanak
Csecsemőknél az ekcéma általában az arcon (különsen az orcán), gyakori a fejbőrön, a nyakon, a könyökhajlatnál és a térdhajlatnál.
Az ekcéma kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Ha a családban előfordult ekcéma, asztma, bármilyen ételallergia, akkor nagyobb az esély arra, hogy a gyermeknél is kialakul az atópiás dermatitisz. Az ekcémás bőr gyorsabban kiszárad, érzékenyebb az irritációra, könnyebben begyullad, ez az oka annak, hogy az ekcémás bőr folyamatos hidratálást igényel. Sok esetben bizonyos hatások kiválthatják a tüneteket. Például, ha túl száraz a levegő, túl meleg a fürdővíz, bizonyos szappanok használata, izzadás, sok esetben az illatosított mosószer-maradványok is kiválathatnak viszketést a babánál. A kiváltó tényezők azonban gyermekenként eltérők lehetnek.
Amikor egyszerű száraz bőrről beszélünk enyhe hámlást, érdes bőrfelületet tapinthatunk, azonban nincs jelentősebb, gyulladt piros folt és hidratálásra gyorsan javul a bőr állapota. Azonban az atópiás dermatitisz esetén a kellemetlen tünetek folyton visszatérnak, gyulladt foltokat láthatnunk a gyermek bőrén, kellemetlenül érzi magát a folyamatos viszketés miatt, időnként romlik majd javul a bőr állapota. Ha néhány nap alatt nem javul a baba bőre, oros felkeresése javasolt! A legtöbb esetben az orvos a bőr megtekintése alapján felállítja a diagnózist. Amennyiben az orvos szükségesnek ítéli meg, elküldi a babát vérvizsgálatra, allergiatesztre, illetve indokolt esetben speciális vizsgálatokra amennyiben felmerül az ételallergia gyanúja.
Az ekcéma kezelése a bőr hidratálásval, a gyulladás csökkentésével és a kiváltó tényezők elkerülésével kezdődik. A siker kulcsa, ha a bőr ápolását beépítjük a baba napi rutinjába. A megfelelő hidratáló krém visszaállítja a bőr védőrétegét, csökkenti a viszketést megelőzheti a fellángolásokat. Legalább 2-3 alkalommal érdemes hidratálni a baba bőrét és fürdetés után szinte azonnal, bőségesen! Ha a bőr gyulladt, a hidratáló krém önmagában sajnos nem elegendő a kívánt eremény eléréséhez. Az orvos ilyenkor gyakran javasol enyhe szteroidos krémet vagy szteroidmentes gyulladáscsökkentő kenőcsöt. Sok szülő tart a szteroidoktól, de rövid ideig alkalmazva biztonságos és hatékony kezelést jelentenek. A kezeletlen bőrgyulladás hosszabb távon többet árthat.
A fürdetés fontos része a bőrápolási rutinnak. Napi 5 -10 perc fürdés ajánlott a babának ekcémás bőr esetén, fontos, hogy langyos legyen a víz! Érdemes kifejezetten gyógyszertárban kaphtató, orvos által javasolt, ekcémás bőrre való fürdető használata és fürdetés után pedig szintén az orvos által javasolt hidratáló krém használata!
Az ekcémás bőr érzékenyen reagál a különböző anyagokra. Kerülni kell a műszálas, szoros ruhákat és helyettünk pamut, légáteresztő anyagból készült laza ruházat javasolt. A ruhákat érdemes illatmentes mosószerrel mosni.

Az otthoni környezet jelentősen befolyásolhatja a bőr állapotát.
Ideális körülmények:
20–22 °C szobahőmérséklet
megfelelő páratartalom
rendszeres szellőztetés
pormentes környezet
A túl száraz levegő fokozhatja a bőrszárazságot.
Sok szülő úgy gondolja, hogy az ekcéma mindig ételallergia miatt alakul ki. Valójában ez csak az esetek kis részében igaz.
Ételallergia gyanúja merülhet fel, ha:
az ekcéma nagyon súlyos
más allergiás tünetek is jelentkeznek
a tünetek bizonyos ételek után romlanak
A diétát mindig orvossal egyeztetve érdemes elkezdeni!
A legtöbb gyermeknél az ekcéma idővel javul. Sok esetben 3-5 éves korra enyhül és serdülőkorra megszűnik.
Nem. Az ekcéma nem fertőző betegség, ezért nem lehet elkapni másoktól.
Általában napi 2-3 alkalommal, de fellángolás esetén ennél gyakrabban is szükséges lehet. (Mindig az orvos utasítása szerint kell eljárni.)
Igen. A rövid, langyos fürdés segíthet a bőr tisztán tartásában, ha utána azonnal hidratáljuk.
Sok gyermeknél idővel enyhül vagy megszűnik, különösen kisgyermekkor után.
Bizonyos esetekben igen, de az ekcéma legtöbbször nem ételallergia következménye.
Illatmentes, érzékeny bőrre készült hidratáló krémeket vagy gyógyszertári emollienseket.
A cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy kezelést. A cikk megbízható egészségügyi ajánlások és gyermekgyógyászati szakirodalom alapján készült. (WHO, American Academy of Dermatology, gyermekgyógyászati dermatológiai szakirodalom)