A babamasszázs valójában nem csak a kisbabát, de az anyukát is ellazítja. Számos pozitív hatása ismert. Segít elmélyíteni a kapcsolatot a szülők és a baba között. Ráadásul egy olyan tevékenységről van szó, amely bármikor beilleszthető a napirendbe és csak pár percet vesz igénybe.
Barta Veronika pszichológussal és nemzetközi csecsemőmasszázs oktatóval beszélgettünk.
Mikortól érdemes elkezdeni a babamasszázst?
A babákat már a születésük első napjától kezdve lehet masszírozni. Ilyenkor a masszázsmozdulatok még sokkal gyengébbek, simogatáshoz hasonlóak lehetnek. Ahogy növekszik a baba, ezek egyre határozottabb, stabilabb mozdulatokká válnak. Egy kúszó-mászó babát már nagyobb kihívás lehet megmasszírozni, ezért érdemes minél hamarabb elsajátítani a babamasszázst -akár már a várandósság alatt-, hogy a baba számára ismerős, természetes részét képezze a mindennapoknak. Sosincs túl késő és túl korán a módszer megtanulására.
Milyen pozitív "mellékhatásokat" vehetünk észre kisbabánkon, ha nap mint nap megmasszírozzuk?
Talán az a legjobb a babamasszázsban, hogy nem tudja „rosszul csinálni” a szülő, nincsen negatív hatása. A pozitív hatásokat tekintve a lista viszont majdnem végtelen, néhány fontos példát kiemelve:
A masszázshoz szükséges nyugodt környezet kialakítása is fontos, ugye?
Így van. Nagyon fontos a masszázsra ráhangolódni. Ez egyrészt a környezeti feltételek megteremtését is jelenti, pl.: meleg szoba, nem túl intenzív fények és ingerek. Jó, ha van egy megszokott hely, idő a napban a masszázsra (pl. fürdetésnél, altatás előtt), hiszen ez is hozzájárul a megnyugtatáshoz. Másrészt fontos, hogy a szülő is ráhangolódjon kicsit magában, hiszen a baba sok rezdülését érzékel. Ezért is kezdünk minden masszázst a szülői ráhangolódás elemeivel.
Mit tegyünk, ha a babánk nem úgy reagál a masszázsra, ahogy azt vártuk és sírni kezd?
A masszázs egyik első lépése, hogy engedélyt kérünk a babától a masszírozásra. Bár még nem tud beszélni, ugyanúgy vannak jelzései, ami alapján a szülő - legjobban ismerve kisbabáját -, ezeket a jelzéseket megfigyelve eldönti, hogy a baba fogékony lesz-e éppen a masszázsra, vagy elutasítja azt. Síró babát sosem masszírozunk. Előfordulhat, hogy a baba a masszázs közben sírni kezd, ekkor nem folytatjuk. Fontos azonban, hogy a sírás nem azt jelenti, hogy a szülő rosszul csinálna valamit, csupán a baba jelzi valamilyen szükségletét (pl.: éhes, álmos, fázik), aminek megoldását a szülőtől várja. Emellett a masszázs jótékony hatásai között szerepel a megkönnyebbülés, a stresszhormonoktól való megszabadulás, ami történhet sírással. Pont, ahogyan ez nálunk felnőtteknél is elő-előfordul. Nagyon gyakori tehát, hogy a masszázs után sírni kezd a baba.
Melyik az a napszak, vagy időpont ami a leginkább alkalmas a babamasszázsra?
Nincsen egy ilyen kifejezett napszak vagy időpont. A babamasszázs oktatás során beszélünk a babák tudatállapotairól. Ezeket fontos ismerni, hiszen így lehet legjobban felismerni, mikor van ideális alkalom a masszázsra, ami általában a babák nyugodt/passzív ébrenlét állapota. Ekkor minimális a testi aktivitás, szabályos a légzés, figyelmes az ingerekre, megfigyeli, megérti a környezetét – ebben a tudatállpotban reagál a legjobban. A szülők kisbabájukat megfigyelve nagyon jól megtalálják, melyik a legalkalmasabb időpont, hova tudják leginkább beépíteni a napjukba, mikor adja a legnagyobb hozzájárulást - és ez változhat időről időre.
Mikor nem szabad a babát masszírozni?
A masszázs szempontjából kontraindikáció a láz; hasmenés; hányás; a gyulladásos vagy fertőző megbetegedések; begyulladt, bedagadt ízületek; sárgaság; rohamszerű zavarok; nyílt seb; égési sérülés (pl.: napégés). A tudatállapotok szempontjából pedig nem masszírozható a baba, ha alszik vagy sír.
Milyen hosszútávú hatásai ismertek a babamasszázsnak? Az interneten nagyon sok információ fellelhető erről a témakörről, azonban van-e olyan hatása ami akár meglepő lehet, vagy kevésbé ismert az anyukák körében?
A babamasszázs jótékony hatásai közül mindegyik hosszútávú, ami a rendszeres masszázzsal érhető el. Amit azonban kiemelnék, hogy a babamasszázs elsődleges célja a kötődés elősegítése. Talán nem meglepő az a számtalan kutatással alátámasztott tény, miszerint első életévünk minden szempontból meghatározó. Életünk kezdetén szerzett tapasztalásaink határozzák meg későbbi életünk egyensúlyát, azt, hogy miként észleljük majd környezetüket, korai kapcsolataink képezik majd későbbi kapcsolataik alapját. Az már talán kicsit meglepőbb, hogy milyen sokban tud hozzájárulni a pozitív tapasztalatok létrejöttéhez a babamasszázs. A masszázs által kapott érintések mind szeretetet, biztonságot sugároznak. A masszázs elősegíti a nagyobb tudatosságot, a baba szükségleteinek, jelzéseinek megismerését, ezáltal javítja a szülő finom válaszkészségét, ami pedig a biztonságos kötődés megteremtésének, megerősödésének az alapja. Ugye milyen jó lenne, ha minden babát naponta masszíroznának?
Barta Veronika Instagram oldala: @varazserinto