Fürész-Mayernik Melinda kisgyermekkori nyelvoktató, az Angol Kalauz program alapítója válaszolt a korai nyelvi fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseinkre.
Megszületik a kisbaba, eltelik néhány hét, hónap. Az a szülő, aki szeretné már nagyon korán elkezdeni gyermeke idegen nyelv oktatását, egyáltalán hol kezdje? Milyen módszerekhez nyúljon?
Ez a leggyakoribb kérdés, amit a téma kapcsán kapni szoktam, és talán azért is nehéz, mert a megfelelő módszert, stratégiát nem lehet olyan egyszerűen megtalálni, mint egy sütireceptet Arról nem is beszélve, hogy ahogy süteményből, úgy gyermekből, családból is mindenki egyedi, mások az igények, mások a célok. Hogy röviden összefoglaljam a lényeget, nagyon fontos, hogy a saját családra szabott nyelvátadási stratégiával kezdjünk, állapítsuk meg a célokat. Mit szeretnénk a korai idegennyelvi fejlesztéssel, „kétnyelvű” neveléssel elérni. Azt szeretnénk, ha alapvető szókincse lenne, használna kifejezéseket, megértse a nyelvet vagy magasabb szinten, mindennapi helyzetekben használja a nyelvet. Az első lépés minden mentoráltam esetén, hogy egy 14 napos célállító programon végig megyünk.
Miután meghatároztad a célt a nyelvátadáshoz, akkor érdemes belekezdeni a játékos angolozásba/némezetésbe/spanyolozásba stb. Ez lehet már akár a születése pillanatától is (ismerek olyan magyar anyanyelvű anyukát, aki Magyarországon élve csak angolul beszél gyermekéhez), ez igényli a legnagyobb következetességet és szervezést a szülő részéről. Leginkább elkötelezettnek kell lenni, és tartani magadat ahhoz, hogy nem szólalsz meg magyarul, csak bizonyos helyzetekben, mondjuk orvosnál vagy az utcán, ahol nagyon muszáj. Tőlem ez távol áll, nem tudnám megtenni, hogy nem énekelek a gyermekeimnek magyarul és nem olvasok neki magyar meséket. Persze ezt megteheti másik családtag is, és akkor nem szenved ezekből sem hiányt, de Anyaként úgy érzem, hogy hiába vagyok angol nyelvtanár, nem tudnám hosszú távon ezt biztosítani, így mi maradtunk annál a verziónál, hogy napi angolperceket vezettem be, miután már vissza tudott jelezni egy-egy mosollyal, majd pedig már egyértelmű reakciókkal a dalokra. Ezek az angolos percek később napi kétszer fél-egy órákra is kibővülhetnek, úgyis látni fogjuk, hogy hogyan van igénye, kedve a gyerekednek a játékos angolozásra. Azok a szülők, akiknek nagyobbak a gyerekeik rendszeresen szokták nekem mesélni, hogy már a gyerkőc kéri, hogy “Anya most ezt az angol dalt énekeljük”, vagy “ezt az angol játékot játsszuk!” Ez a legszebb visszajelzés arról, hogy amit csinálsz, annak van értelme. Amíg nem beszél, addig pedig marad a mosoly és a non-verbális visszajelzések, amiket egy-egy mondóka is kiválthat, amikor például meghallja és azonnal kezdi csinálni a mozgásokat hozzá.
Mire figyeljünk, hogyan kezdjük a babával az otthoni angolozást?
Eleinte fura lehet majd, hogy másik nyelven beszélsz, mint az anyanyelved, esetlenül érzed majd magad, de ne aggódj, ez pár hét alatt elmúlik és később már fel sem fog tűnni, hogy nem az anyanyelveden szólsz hozzá. Több anyuka is beszámolt már arról, hogy eleinte bután érezték magukat, nem nagyon tudták kifejezni, hogy mit szerettek volna, később pedig már azon kapták magukat, hogy angolul gondolkodnak, önkéntelenül is angolul szólnak a gyermekükhöz. A lényeg a kitartás! Mivel visszajelzést nem nagyon fogsz kapni, egy-egy mosolytól eltekintve, fontos, hogy ne add fel! Saját magad fejlesztésére hallgass sok-sok angol nyelvű mondókát és gyerekdalt, ezzel is rengeteget tanulsz, illetve érdemes lehet néhány idegen nyelvű mesekönyvet is beszerezni, amiből később együtt is olvashattok!
Szülők egymás közt: sokan szeretnék ha kétnyelvű bölcsődébe/óvodába járna a gyermekük, s megint sokan úgy gondolják, hogy ebben a korban még játsszon a gyermek, ne tanuljon! Személy szerint azt tapasztaltam (és cáfold meg kérek, ha Te nem így látod), hogy a korai nyelvtanulás sok szülőben „felgyújtja a piros lámpát”. Szerinted mi az oka annak, hogy elterjedt az a nézet, hogy a kétnyelvűség, vagy a korai nyelvtanulás hátráltathatja a gyermek fejlődését?
Valószínűleg az lehet a háttérben, hogy itt Magyarországon az egynyelvűség „normájában” élünk. Vagyis mindenhonnan azt halljuk, hogy a magyar nyelvet használja a gyermek biztonsággal, magabiztosan, mert az az anyanyelve, az összes többi, csak bekever, mert megkésett beszédfejlődést okoz, összekeveri a nyelveket és miegymás, amiknek semmi alapja nincs. Sajnos a legtöbb pedagógusképző intézményben nem térnek ki külön a két- és többnyelvű gyermekekkel kapcsolatos családmodellekre, beszédfejlődésükre, lehetséges nehézségeikre és arról a sok előnyről sem esik szó, amivel egyébként a két- és többnyelvűség jár.
Sokszor látom megosztva az „Ötévesen nem angolul kell tanulni” mondatot Vekerdy Tanár Úrtól, ami egy kiragadott mondat. Pedig lehetne ez matekozás is ötévesen, a lényeg, amit ezzel ő üzenni szeretett volna, hogy nem erőltetve, erőszakosan kell tanítani a gyerekeket, hiszen akkor sérül a fejlődésük és nem tudnak szabadon, játszva ismerkedni a világgal. Itt erről szól az idézet, nem kifejezetten a nyelvtanulásról. A gyerekek fő tevékenysége a játék, ezáltal ismerkednek a világgal is. Az idézet fő üzenete pedig ez: engedjük őket szabadon játszani.
Ha röviden és egyszerűen szeretnék reflektálni, akkor annyit mondanék, hogy Ő nem tett különbséget a valóban játékosan „angolul a gyerekekkel létezni” módszerek (értsd, ahogyan magyarul is énekelünk, játszunk, mondókázunk, társasozunk, körjátékozunk és sarazunk az udvaron módszerek) és a káros, nyomasztó, kikérdezős, magoltatós korai nyelvtanulási módszerek között. 10 éves kor alatt nem nyelvtanulásról beszélünk, legalábbis, ha jó módszerekkel adjuk át a nyelvet, akkor semmiképp sem az, így nem káros és nem veszi el az időt a játéktól.
A korai idegennyelvi fejlesztés tevékenység közben történik. A gyermek fő tevékenysége pedig a játék, így az angolozással egy extra lehetőséget kínálunk a gyermekeknek. A kicsik játék közben észrevétlenül sajátíthatják el a nyelvet.
Ha megfelelő módszerekkel történik a NYELVÁTADÁS, nem tanítás (!), akkor egyáltalán nem veszi el az időt a játéktól, sőt, egy új lehetőséget teremt annak megélésére. A kicsik gátlások nélkül sajátíthatják el az új nyelvet, nem stresszforrás, mint iskolában egy kötelező tantárgy, amihez teljesítménykényszer társul. A tudatalattiban az angol nyelvi élmények, játékok összekapcsolódnak az öröm érzetével, így megvalósul az elv: „Öröm nélkül nincs hatékony tanulás”. (Szintén Vekerdy Tanár Úrtól)
Az (angol) nyelvi mondókák és dalok, valamint a játékok felfűzése azonban nem olyan egyszerű, mint azt sokan hiszik, hogy összepakolnak néhány YouTube dalt egy 45 perces foglalkozásba, aztán készen vagyunk… Nem, ez sokkal többről szól, ehhez látni kell a stratégiát, az egész éves, sőt az egész óvodáskort felölelő programtervezetet, ami rengeteg esetben hiányos, hiszen szükséges magyar gyerekekre szabottan, életkori sajátosságoknak, fejlettségi szintnek és előképzettségnek megfelelően átgondolni.
Régóta tanítasz gyerekeket. Van egyáltalán különbség akár gondolkodásmódban, akár tanulmányi eredményekben azok között a fiatal tinédzserek között, akik tanultak pici kortól idegen nyelvet és akik nem?
A legnagyobb különbség a két csoport között a motivációban és az attitűdjeikben van. Akik találkoztak már valamilyen formában az angol nyelvvel babakorban vagy ovis korban, azok sokkal szívesebben, bátrabban kapcsolódnak be az iskolai tanórákba. Nem furcsa nekik, hogy angolul beszél a pedagógus, gondolkodás nélkül válaszolnak, megértenek minden egyszerű utasítást és nem frusztráltak, hogy más nyelven kell megszólalni.
Alátámasztásként egy érdekes kutatási eredményt szeretnék megosztani arról, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban megmaradnak. Ez azt jelenti, hogy egy gyermekkorban hallott nyelvet az agy a tudatalattiban eltárolja, ha később nem hallja a nyelvet, akkor is megmarad az agyban, így később könnyebben tanulja újra. Három csoportban készült vizsgálat: Kínában született, de kicsi korban francia szülőkhöz örökbe adott fiatalok, francia-kínai kétnyelvű és teljesen egynyelvű franciául beszélő fiatalokat vizsgáltak. (Az utóbbi csoport sosem hallott kínait.) Lejátszottak nekik kínai szövegeket, és megfigyelték, hogy az örökbefogadott és a kétnyelvű fiataloknál ugyanazok az agyi részek aktiválódtak, vagyis a francia nyelven nevelkedett gyerekek is emlékeztek a kínai nyelvre.
Amennyiben fiatal korban találkozik a gyermek egy második, harmadik, többedik nyelvvel könnyebben tanulja akár az anyanyelvét, akár később más idegen nyelveket is, hiszen már lesz hozzá mintája, ami alapján ezt könnyedén megteheti. Ezen kívül az empátia, az elfogadás, más kultúrák megismerése is pozitív hozadéka a második, harmadik nyelvvel való találkozásnak.
Mennyire gyakori, hogy óvodapedagógusok, vagy óvodavezetők veszik fel veled a kapcsolatot, hogy segíts nekik integrálni az idegen nyelvet az ovisok közé? Amikor óvodát kerestem a gyermekemnek, szinte csak magánóvodát találtam, ahol elérhető a korai nyelvi fejlesztés a gyerekek számára.
Nagy örömömre szolgál, hogy egyre több óvoda és iskola érdeklődik az akkreditált képzések iránt és szeretnék bevezetni az intézménybe a programot. Vannak országszerte óvodák és iskolák akik már az Angol Kalauz referencia intézmény címmel szervezik a foglalkozásaikat. Ez azt jelenti, hogy az óvoda a címet viselheti, kap egy kültéri plakátot, amit kitehetnek és a szülők fele erősítik a bizalmat az angol nyelvi program iránt is. Az intézményekben tanító pedagógusok is egy mentorálási folyamaton mennek végig, s utánkövetésük során is fogjuk a kezüket, tudjuk, hogy melyik osztályukban hol tartanak a gyerekek. Bízunk benne, hogy a jövő évtől minél több intézményvezető ismeri fel a lehetőséget, hiszen a szülők részéről egyre nagyobb az igény minőségi angol nyelvi foglalkozásokra, mert sajnos a közoktatásban csak később van mód a gyerekek angol nyelvi vagy egyáltalán idegennyelvi fejlesztésére.
Te mit vársz a következő 5-10 évtől? Illetve, hogy látod a korai nyelvi fejlesztés „görbéje” merre fog mozdulni?
Nagyszerű lenne azt mondani, hogy 5-10 év múlva a többnyelvűség és a korai nyelvoktatás népszerűsége növekedni fog, hiszen a multinacionális cégek, a globalizáció, a vegyes házasságok mind magukkal hozzák a kulturálisan és nyelvileg is sokszínű családokat, ahogyan az a sokszínű Európában is természetes. Azonban azt látom, hogy állami szinten és társadalmi szinten is korlátozott az emberek gondolkodásmódja, teljesen más a szemlélete az idegennyelvi fejlesztés, a korai idegennyelvi nevelés vagy két- és többnyelvűség irányában. Azt gondolják, hogy felesleges úri huncutság vagy káros dolog, ha egy gyermek az anyanyelvén kívül más nyelveket is hall. Rengeteg tényezős a folyamat. Egy gyermek képes bármely nyelv tökéletes logikai és fonológiai elsajátítására, akár többet is egyszerre. Ezekre rengeteg stratégia létezik, minden családra, minden igényre más. Azért teszek minden nap, hogy megdöntsem azt a korlátozó tévhitet, hogy a korai angolozás, a két- vagy többnyelvű nevelés káros. Az Angol Kalauznál a missziónk, hogy bebizonyítsuk, a kisgyermekkori „nyelvtanulás” kiváló alapokat adhat egy későbbi magabiztos nyelvtudáshoz és nyelvhasználathoz, továbbá eloszlassuk az ezzel kapcsolatos tévhiteket, megreformáljuk a nyelvoktatást és innovatív, modern eszközökkel vértezzük fel a szülőket és pedagógusokat, amivel az élménypedagógia mentén ismertethetik meg a gyermekekkel az angol nyelvet.
Az Angol Kalauz Komplex Program kifejezetten a magyar családok részére kidolgozott módszertanunkkal mind a szülők, mind az Angol Kalauz Programot végzett pedagógusok változatosan, érdekesen és hatékonyan tudják oktatni az angol nyelvet, mely az oktatásban szereplő minden résztvevő számára élvezetes, a gyermekeknek nem nyűg és szómagolás, nyelvtani szabályok biflázása nélkül is észrevétlenül működik.
Célunk, hogy felülírjuk azt a széles körben elterjedt tévhitet, mely szerint a gyermekkori nyelvoktatás káros és irányt mutassunk egy megfelelő módszertanon alapuló, a gyermekek fejlesztésére fókuszáló sokszínű oktatáshoz.
Emellett pedig olyan üzleti modellt kínálunk a velünk dolgozó nyelvoktatóknak, amely kiváló bevételi forrásként és értékteremtő vállalkozásként működhet, maximális támogatással.